Látom, hallom, olvasom...

Látom, hallom, olvasom...

A régóta bevált reklámrecept. 

Csupán egy a kérdés, mennyire maradtak igazak a múltban végzett hatékonyság mérések?

A "látom" hatás viszonylag könnyen elemezhető. A vonatkozó kutatások alapján statikus környezetben, legalább naponta ismétlődő környezeti hatásokhoz az emberi érzékelés hozzá tud szokni, ami annyit jelent hogy a szem taníthatja az agyat a reklám információkra. Két hét alatt tökéletesen hozzá lehet szokni egy hirdetéshez, egy új tábla jelenlétéhez.

Az "olvasom" hatás esetében vizsgálandó, hogy az alany érdeklődési körét kiszolgálja-e az a környezet, ahová a reklámüzenetet illesztjük. Így nem egyszerű ennek elemzése, hiszen a "vivőanyag" érdekessége, vagy érdektelen tartalma is befolyásolni fogja a reklám célbajutásának hatékonyságát.

A "hallom" hatás mérése az utóbbi időben rengeteget fejlődött.
Létezik tartalmi mérés, amikor egy adott kommunikált elemre kérdeznek rá egy kutatás kapcsán, természetesen egy komplex kérdőív keretében. Akad olyan kutatás, ami hallgatottságot vizsgál, és a negyedórás lekérdezés kapcsán elemzhető, hogy egy adott reklámblokkot mennyien hallgattak meg. Angliában pedig előszeretettel használják azokat az eszközöket, amik bizonyos hangokat, vagy hangelemeket ismernek fel, amiket a reklámba helyeznek el és az átlagemberek számára észrevehetetlenek.

A cél az, hogy igazolható legyen egy reklámkampány hatékonysága, a megrendelő számára bebizonyosodjon, hogy az általa reklámra fordított összeg nem kiadás, hanem befektetés lesz!