A rádió háttérzaj, vagy döntés-előkészítő eszköz?

Sokan azt gondolják, hogy a rádió csak szól.
Hogy ott van a háttérben, miközben vezetünk, dolgozunk, élünk.

És éppen ez a lényege.

A rádió nem harcol a figyelemért.
Nem ugrik eléd. Nem szakít félbe. Nem dob fel POP UP hirdetéseket, nem kell fizetned érte. 

Egyszerűen csak van, és szórakoztat. Rádiókat az emberek kötődési alapon választanak. Ha tetszik, hallgatja, ha nem, akkor elkapcsol. Ez a döntés szabadsága, emiatt nem kényszernek élik meg az emberek a rádióhallgatást.

Bár sokszor alacsonyabb hangerőn hallgatjuk a rádiót, mégis, a hang átmegy akkor is, amikor nem „figyelünk rá tudatosan”.
És ez az, amit ma nagyon kevés felület tud.

Az online világban minden villog, frissül, eltűnik.
A rádió viszont ismétel.
Ugyanazzal a hanggal.
Ugyanazzal az üzenettel.

A döntések nagy része nem akkor születik meg, amikor kattintunk.
Hanem jóval előtte.
Amikor egy név ismerőssé válik. Amikor egy hang megmarad. Amikor beég a memóriánkba.

Ezért mondjuk azt, hogy a rádió döntés-előkészítő eszköz.
Nem rábeszél. Nem sürget.
Hanem elülteti az információt.

Amikor a vevő döntési helyzetbe kerül – nem azt választja, akit tegnap látott egy hirdetésben.
Hanem azt, akit már „ismer”.

Ez a rádió valódi ereje.